Bakonyjákó

Weboldal

Pápától délkeletre, az Észak-Bakony nyugati részén elterülő fennsíkon települt, több mint 700 lakosú falu. Elnevezése a Ják, Jákob keresztnévből származik. Gazdag régészeti lelőhely, őskori, római kori és Árpád kori leletek is előkerültek itt. Az első írásos adatok 1351-ben említik a döbröntei várhoz tartozó Hymfi-birtokot, mint Jakó telke nevű vadásztelepülést. 1545-1750 között teljesen elnéptelenedett e terület. 1751-ben a Vajda család határozta el betelepítését. Német ajkú, favágással, sertéstartással és juhtenyésztéssel foglalkozó zsellércsaládok költöztek ide. Svájcból és Csehországból érkeztek telepesek, majd fokozatosan magyar családok is letelepedtek. A lakosság 1806-ban elérte az 1000 főt. A XX. század első évtizedeiben az amerikai, 1940-ben pedig a németországi kivándorlás csökkentette a lélekszámot.